gondolathalmaz

Távol voltam,
Zajtól, magánytól  és Édesanyámtól

Majd, ha eljöttem, hogy megjöttem
Se lettem közelebb

Gyermekem imádom
Világát kitárom,
Részem benne nagy és parány, mint változó
Látovány

Gondolatim megosztom,
Ha lesz ,ki legyen, hogy megfosszon

Mert élet nem lehet boldogtalan
Nehéz és gondtalan

Ez mi motoszkál, itt legbelül
Kifelé kandikál
Megmutatni szépet és jót, de nagy ez a harc
Ha nincs jó útmutatód
Hát ezt mind magadban megleled
Csak őszintén éld életed

Néha megy
De egyre jobb,
Legyen neked is boldog pillanatod

“L”